Szegény NagyMikesz barátommal rút tréfát űzött a természet. Közel 190-es magasságához 130 kg párosult, mindez cirkuszkerítés fazonú bajusszal, ártatlan kölyökképpel és két mélybarna kutyaszemmel, amelyek tengelye nem görbült, hanem egyesesen törött. Iszonyú kancsal volt, ne szépítsük.

Intelligens, olvasott legény volt, értelmiségi famíliából, ez néha kiütött rajta, fölényes, kissé lekezelő stílusa nem minden ivodában jött be a törzsvendégeknek. Mert az ilyen böcsületvesztőkben sűrűn megfordult, és ha már ott volt, nem tétlenkedett. Ez is lett a veszte. Béke poraira.

Nos, néhány szürettel és főzéssel a beteljesedés előtt a fejébe vette, hogy zenélni fog.

Mivel Hendrix mániákus volt, a hangszerválasztás adta magát, beszerzett egy iszonyú ótvar, játszhatatlan és behangolhatatlan Gibson SG fazonú Orpheus márkájú bolgár elektromos gitárt. Meg egy házilag barkácsolt torzítót.

Lelkesen gyakorolt, a szomszédok legnagyobb elkeseredésére, és néhány hónap lelkes munka után egészen elfogathatóan reprodukálta a Fire és a woodoo chile  első 8 - 16 taktusát. Végtelenítve. Végteleszer.

Egyszer aztán elvetődtünk a Vörösmarty Művházba egy VHK koncertre.

Miklósunk nem volt már szomjas, jött ment a teremben, ismerkedett, jól érezte magát. Elkezdődött a koncert, a zenekar tolta ahogy szokta, Mikesz egyszer csak megjelent a terem egyik oldalán, a színpadra vezető lépcsőnél. A rendező szép nyugodtan elhajtotta vérbe. Cirka hat másodperc múlva ez a jelenet megismétlődött a másik oldali lépcsőnél. Aztán megint. Komolyan, mintha tenisz meccset nézett volna az ember. A rendezőkön egy idő után görcsös rángások futottak át, ha látták a tömegen keresztül közeledni. Már mi is kezdtünk aggódni, hogy megvereti magát, ezért az éppen soron lévő oldalra mentünk, hogy közbeléphessünk, ha valami baj lenne.

Ekkor hangzott el az alábbi párbeszéd :

- Ember! Vagy huszadszor mondom, hogy nem lehet fölmenni a színpadra!

- De nekem fel kell mennem!

- És mi a fenét akarsz ott csinálni?

- Mit, mit!? Természetesen gitározni!

No akkor megfogtuk, és kivittük a büfébe a rendező srác hálás tekintetétől kísérve.